A napelem nem jár le. A szaldó viszont igen.
Egy közel tíz éve működő napelemes rendszer esetében elsőre talán furcsán hangzik, hogy „lejár a szaldó”. Fontos ezért rögtön tisztázni: nem a napelemes rendszer élettartama ér véget, és önmagában a tízéves határ miatt a napelemeket sem kell lecserélni.
Az elszámolási mód változik meg.
A jelenlegi szabályozás alapján a szaldóelszámolásra jogosult háztartási méretű kiserőművek – HMKE-k – az üzembe helyezéstől számított 10 éves időszak végéig maradhatnak éves szaldóelszámolásban.
Ezért kerülnek most egyre inkább fókuszba a korábban telepített rendszerek:
2016-os üzembe helyezés → 2026-ban járhat le a 10 éves időszak
2017-es üzembe helyezés → 2027-ben járhat le a 10 éves időszak
A pontos időpont azonban az adott rendszer üzembe helyezési – bizonyos esetekben bővítési – dátumától függ, ezért minden esetben az adott HMKE dokumentációját és elszámolási státuszát érdemes ellenőrizni.
Mit jelentett eddig az éves szaldóelszámolás?
Az éves szaldó egyik legnagyobb előnye az volt, hogy hosszabb időszakban kezelte együtt a napelemes rendszer termelését és a hálózatból vételezett energiát.
Nagyon leegyszerűsítve:
ha a napelemes rendszer egy napsütéses nyári napon több energiát termelt, mint amennyit az ingatlan abban a pillanatban felhasznált, a többlet kikerült a hálózatba.
Este, éjszaka vagy például a kevésbé napos téli hónapokban viszont az ingatlan a hálózatból vételezett villamos energiát.
Az éves szaldóelszámolás során az elszámolási időszak végén a hálózatba betáplált és a hálózatból vételezett villamos energia különbsége volt a meghatározó.
Ezért az elmúlt években sok napelemes rendszer méretezésénél elsősorban az éves fogyasztás és az éves várható termelés állt a középpontban.
Mi változik a szaldó lejárata után?
A 10 éves jogosultsági időszak lejárását követően az érintett HMKE bruttó elszámolásba kerül.
A legfontosabb különbség könnyen összefoglalható:
Szaldóelszámolás: a betáplált és vételezett villamos energiát az elszámolási időszakban egymással szembeállítják.
Bruttó elszámolás: a hálózatba betáplált és a hálózatból vételezett villamos energia külön-külön kerül elszámolásra.
Vagyis attól, hogy éves szinten egy napelemes rendszer ugyanannyi energiát termel, mint amennyit az ingatlan elfogyaszt, a két energiamennyiség már nem feltétlenül egyenlíti ki egymást az elszámolásban.
És ez alapjaiban változtatja meg azt, hogy mire érdemes figyelni egy napelemes rendszer használatakor.
Már nem csak az számít, mennyit termel a napelem
A szaldó utáni időszak egyik legfontosabb fogalma az önfogyasztás.
Ez azt mutatja meg, hogy a napelemes rendszer által megtermelt energiából mennyit használ fel közvetlenül az ingatlan.
Vegyünk egy egyszerű példát.
A napelemek délben nagy teljesítménnyel termelnek, az ingatlanban viszont alig működik fogyasztó. A megtermelt energia jelentős része így kikerülhet a hálózatba.
Néhány órával később, amikor már csökken vagy megszűnik a napelemes termelés, elindulhat a főzés, a klíma, a háztartási gépek vagy akár az elektromos autó töltése. Ehhez már a hálózatból kell energiát vételezni.
Bruttó elszámolásban ez a két energiamennyiség külön kerül elszámolásra.
Ezért egyre fontosabb kérdés:
nemcsak az, hogy mennyi energiát termel a napelem, hanem az is, hogy mikor termeli – és mikor használjuk fel.
Mit lehet tenni a szaldó lejárata előtt?
A szaldóelszámolás vége nem jelenti azt, hogy egy közel tízéves napelemes rendszer elveszíti az értékét.
Viszont jó alkalom arra, hogy újra megvizsgáljuk a rendszer működését és az ingatlan jelenlegi energiafelhasználását.
Tíz év alatt ugyanis sok minden megváltozhat.
Lehet, hogy a háztartás fogyasztása magasabb lett. Klíma, hőszivattyú vagy elektromos autó került az ingatlanba. Megváltozhattak a napi fogyasztási szokások, miközben maga a napelemes rendszer is közel egy évtizede üzemel.
Éppen ezért több irányt is érdemes megvizsgálni.
1. A meglévő napelemes rendszer felülvizsgálata
Elsőként érdemes látni, hogyan teljesít ma a rendszer.
A tényleges termelési adatok, az inverter működése, a rendszer műszaki állapota és az esetleges teljesítményváltozások fontos információt adhatnak arról, hogy szükség van-e beavatkozásra vagy optimalizálásra.
2. A fogyasztási szokások átgondolása
A saját termelés nagyobb arányú helyben történő felhasználásához nem feltétlenül szükséges azonnal új berendezés.
Bizonyos fogyasztók működésének időzítésével már önmagában növelhető az önfogyasztás.
Ha például a nagyobb energiaigényű berendezések akkor működnek, amikor a napelemes rendszer éppen termel, kevesebb villamos energiát kell a hálózatba visszatáplálni, majd egy másik időpontban onnan ismét vételezni.
3. Intelligens energiavezérlés
Az energiafelhasználás optimalizálását automatizált vezérlés is segítheti.
Egy megfelelően kialakított rendszer képes a rendelkezésre álló napelemes termeléshez igazítani bizonyos fogyasztók működését, így növelhető a helyben felhasznált napenergia aránya.
4. Energiatárolás
A szaldó utáni időszakban az energiatároló rendszerek szerepe is felértékelődhet.
Az akkumulátoros energiatárolás lehetővé teszi, hogy a napközben megtermelt, de azonnal fel nem használt energia egy részét ne a hálózatba tápláljuk vissza, hanem későbbi felhasználásra eltároljuk.
Így például a nappali napelemes termelés egy része este is felhasználható.
Az energiatároló azonban nem minden rendszer esetében automatikusan a legjobb vagy az első megoldás. A megfelelő kapacitás és kialakítás meghatározásához érdemes figyelembe venni a termelési adatokat, a fogyasztási profilt, a meglévő napelemes rendszer műszaki adottságait és a várható jövőbeni energiaigényt is.
10 éves a napelemes rendszer? Nem a csere az első kérdés
Egy 2016–2017-ben telepített rendszer esetében könnyű arra gondolni, hogy a szaldó lejáratával együtt magát a napelemes rendszert is korszerűsíteni vagy lecserélni kell.
Ez azonban nem általánosítható.
Sokkal fontosabb először azt megvizsgálni:
- hogyan teljesít jelenleg a rendszer,
- mennyi energiát termel,
- ebből mennyit használ fel közvetlenül az ingatlan,
- mikor jelentkezik a legnagyobb fogyasztás,
- milyen műszaki állapotban vannak a rendszer elemei,
- változott-e az energiaigény az elmúlt tíz évben,
- és milyen fejlesztés javíthatja ténylegesen a rendszer működését a következő időszakban.
Csak ezek ismeretében érdemes eldönteni, hogy fogyasztásoptimalizálásra, rendszerfejlesztésre, intelligens vezérlésre, energiatárolásra vagy ezek kombinációjára van-e szükség.
Honnan tudhatom, mikor jár le a szaldóm?
Nem minden 2016-ban telepített napelemes rendszer ugyanazon a napon kerül ki a szaldóelszámolásból.
A 10 éves időszak az adott HMKE üzembe helyezési dátumához kapcsolódik, és a jogosultság a tízéves időszak végét tartalmazó naptári hónap utolsó napjáig áll fenn.
Ezért első lépésként érdemes előkeresni a napelemes rendszer dokumentációját és ellenőrizni az üzembe helyezés pontos időpontját.
Különösen fontos az egyedi helyzet ellenőrzése akkor, ha a rendszert az elmúlt években bővítették vagy egyéb műszaki módosítás történt.
16 év tapasztalatával a következő időszakra is készülünk
A magyar napelemes piac az elmúlt másfél évtizedben jelentősen átalakult. Változtak a technológiák, a felhasználási igények és az elszámolási környezet is.
A Green Plan Energy Kft. 16 éve van jelen az energetikai és napelemes piacon, így számunkra a szaldóelszámolásból kilépő rendszerek nem egyszerűen „régi napelemek”.
Olyan energetikai rendszerek, amelyek előtt most egy új működési időszak kezdődik.
A kérdés ezért nem az, hogy:
„Mi lesz a napelemmel a szaldó után?”
Hanem inkább:
„Hogyan használhatjuk a meglévő rendszert a lehető leghatékonyabban a következő években?”
Ha 2016–2017-ben helyezték üzembe napelemes rendszerét, érdemes még a szaldóelszámolás lejárata előtt áttekinteni a jelenlegi termelést, a fogyasztási szokásokat és a lehetséges fejlesztési irányokat.
Nézzük meg együtt, hogyan készíthető fel napelemes rendszere a szaldó utáni időszakra.
Green Plan Energy Kft.
16 év tapasztalat az energetikában.
