A napelem vállalkozásoknak akkor jelent igazán jó beruházást, ha a rendszer nem egyszerűen annyi panelből áll, amennyi elfér a tetőn, hanem a cég tényleges energiafogyasztásához igazodik. Két hasonló méretű üzem éves villamosenergia-fogyasztása lehet szinte ugyanannyi, mégis teljesen eltérő napelemes rendszer lehet optimális számukra.
A kérdés tehát nem csak az, hogy mennyi energiát használ fel egy vállalkozás egy év alatt.
Legalább ennyire fontos, hogy mikor használja fel.
Nappal vagy éjszaka? Egy műszakban vagy folyamatos üzemben? Egyenletes a fogyasztás, vagy rövid időszakokban jelentkeznek nagy csúcsok?
Ezekből az adatokból kezd kirajzolódni, hogy mekkora napelemes rendszernek van valóban értelme.
Mekkora napelemes rendszer éri meg egy vállalkozásnak?
A megfelelő rendszer méretét elsősorban a vállalkozás fogyasztási profilja, a rendelkezésre álló telepítési felület és a hálózati lehetőségek együtt határozzák meg.
Az éves villamosenergia-fogyasztás jó kiindulópont, önmagában azonban kevés.
Tegyük fel, hogy két vállalkozás évente ugyanannyi energiát használ.
Az első egy gyártóüzem, ahol hétköznap reggel 6 és délután 16 óra között működnek a gépek. A második egy olyan telephely, ahol jelentős az esti és éjszakai energiafelhasználás.
Papíron ugyanakkora a két cég éves fogyasztása.
A napelemes rendszer szempontjából mégsem ugyanolyanok.
Az első vállalkozás fogyasztása sokkal jobban egybeeshet a napelemes termeléssel, ezért a megtermelt energia nagyobb részét azonnal, helyben fel tudja használni.
A másodiknál viszont nagyobb lehet az eltérés a termelés és a fogyasztás időpontja között.
Éppen ezért a napelem vállalkozásoknak nem sablontermék. A megfelelő méretet minden telephelynél külön kell meghatározni.
Miért nem elég az éves villanyszámla?
Mert az éves számla megmutatja, mennyi energiát fogyasztott a vállalkozás, de azt már nem feltétlenül, hogy pontosan mikor.
Egy nagyobb vállalati napelemes rendszer tervezésénél ezért érdemes a részletes – például negyedórás – fogyasztási adatokkal is dolgozni.
Ebből láthatóvá válhat, mikor vannak a napi fogyasztási csúcsok, mennyire egyenletes a terhelés, hogyan változik a fogyasztás hétvégén, illetve van-e jelentős szezonális különbség.
Ez azért fontos, mert a saját napelemes rendszer gazdasági értékét nem pusztán az határozza meg, hány kilowattórát képes megtermelni.
Az is számít, hogy ebből mennyit tud a vállalkozás akkor felhasználni, amikor az energia megtermelődik.
Miért nem mindig a legnagyobb napelemes rendszer a legjobb?
Elsőre logikusnak tűnhet:
ha nagy a tető, töltsük meg napelemmel.
Energetikailag azonban nem feltétlenül ez az optimális megoldás.
Ha a rendszer rendszeresen sokkal több energiát termel, mint amennyit a vállalkozás az adott időpontban felhasznál, akkor a többletenergia kezeléséről is gondoskodni kell.
A megfelelő méretezésnél ezért nem a maximálisan telepíthető, hanem az optimálisan hasznosítható kapacitás a fontos.
Ez persze nem jelenti azt, hogy minden rendszert kicsire kell méretezni.
Ha például a vállalkozás a következő években új gépsort telepít, elektromos járműflottát épít, hőszivattyús technológiára vált vagy más módon növeli a villamosenergia-fogyasztását, akkor a tervezett jövőbeli energiaigényt is érdemes figyelembe venni.
A jó rendszer nem csak a tegnapi villanyszámlára készül.
Hogyan számítható ki a céges napelem megfelelő mérete?
A pontos méretezéshez a fogyasztást, a termelési lehetőségeket és a telephely fizikai adottságait együtt kell elemezni.
Az első lépés általában a fogyasztási adatok vizsgálata.
Ezt követően meg kell nézni, milyen napelemes kapacitás helyezhető el ténylegesen a helyszínen.
Egy csarnok teteje például első pillantásra hatalmas szabad felületnek tűnhet. A valóságban azonban a felülvilágítók, gépészeti berendezések, szellőzők, tűzvédelmi és karbantartási útvonalak, árnyékoló elemek és a tetőszerkezet terhelhetősége mind csökkenthetik a használható területet.
Ezután következhet a várható termelés és a fogyasztási profil összevetése.
Itt válik igazán láthatóvá, hogy a tervezett rendszerből származó energia mekkora része hasznosulhat közvetlenül a telephelyen.
Mennyi tetőfelület kell egy 100 kWp napelemes rendszerhez?
Pontos négyzetmétert csak konkrét paneltípus és tetőkialakítás ismeretében lehet mondani, de nagyságrendi becslés készíthető.
Ha például 475–500 W teljesítményű modern modulokkal számolunk, egy 100 kWp körüli rendszerhez nagyjából 200–211 napelem szükséges.
Egy jelenlegi, 475–500 W teljesítményű Jinko Solar modul például körülbelül 1,906 × 1,134 méteres, vagyis egy panel valamivel több mint 2,1 m² felületű. Ez alapján önmagában a modulok felülete nagyjából 430–460 m² körül alakulna.
Ez azonban még nem a szükséges tetőfelület.
Lapostetőn figyelembe kell venni a panelek közötti távolságot, a dőlésszöget, az árnyékolást, a tető széleitől tartandó távolságokat, a gépészeti elemeket és a szükséges közlekedési útvonalakat is.
Ezért egy 100 kWp rendszerhez ténylegesen szükséges tetőfelület ennél jóval nagyobb lehet.
A pontos választ csak egy helyszínre készített panelkiosztás adja meg.
Mi történik, ha a csarnok teteje nem alkalmas napelemre?
Attól, hogy egy tetőre nem lehet hagyományos módon napelemet telepíteni, még nem feltétlenül kell lemondani a helyszíni energiatermelésről.
A probléma sokféle lehet.
Előfordulhat, hogy a tető közbenső részei nem terhelhetők megfelelően, túl sok a gépészeti akadály, nem elegendő a rendelkezésre álló felület, vagy a vállalkozás energiaigénye egyszerűen nagyobb annál, mint amit a tető ki tud szolgálni.
Lapostetős ipari épületeknél ezért már a tartószerkezet kiválasztása is komoly mérnöki kérdés.
A Greenplan saját fejlesztésű GP Light Rack® rendszere teherviselő lapostetőkre készült, míg a GP Light Rack Bridge® olyan esetekben is megoldást jelenthet, ahol a közbenső tetőfelület terhelhetősége korlátozott. A Bridge kialakításnál a terhelés a tető tartógerendáihoz igazítható, és akár 8 méteres gerendaköz is áthidalható.
Vagyis mielőtt azt mondjuk, hogy „erre a tetőre nem lehet napelemet tenni”, érdemes azt is megvizsgálni, milyen tartószerkezettel lehetne.
Mi van akkor, ha a tető egyszerűen túl kicsi?
Ilyenkor érdemes nem csak a tetőben, hanem a teljes telephelyben gondolkodni.
Egy rendelkezésre álló földterület alkalmas lehet földre telepített rendszer kialakítására.
Nagyobb vállalati parkoló esetén pedig a parkoló fölötti, korábban energetikailag kihasználatlan felület is bevonható a termelésbe.
A napelemes carport egyszerre biztosíthat fedett parkolóhelyet és energiatermelő felületet. Megfelelő tervezés mellett az elektromosautó-töltési infrastruktúra is integrálható vagy előkészíthető hozzá.
Így előfordulhat, hogy az optimális vállalati rendszer végül nem egyetlen telepítési módot használ.
Lehet például tetőre telepített napelem + carport.
Vagy tető + földi rendszer.
A lényeg nem az, hogy minden panel ugyanoda kerüljön.
A teljes telephely energiatermelési lehetőségét kell vizsgálni.
Mikor éri meg energiatárolót tenni a napelem mellé?
Akkor érdemes komolyan megvizsgálni az energiatárolást, amikor a napelemes termelés és a vállalkozás fogyasztása időben nem illeszkedik megfelelően egymáshoz, vagy más energetikai cél is indokolja a tárolást.
Az akkumulátor lehetővé teszi, hogy a napközben megtermelt energia egy része ne azonnal kerüljön felhasználásra.
Később – például délután, este vagy egy nagyobb fogyasztási csúcs idején – visszaadható a vállalkozás saját rendszerének.
Ipari és kereskedelmi alkalmazásban az energiatárolók emellett bizonyos esetekben fogyasztási csúcsok kezelésében és az energiafelhasználás optimalizálásában is szerepet kaphatnak. A Greenplan ipari energiatárolási kínálatában már több száz kW-os, illetve több MWh kapacitásig bővíthető rendszerek is szerepelnek.
De itt ugyanaz az alapelv érvényes, mint a napelemeknél:
nem azért kell akkumulátor, mert most mindenki energiatárolóról beszél.
Először azt kell meghatározni, milyen problémát szeretnénk vele megoldani.
Mennyi idő alatt térül meg a napelem egy vállalkozásnak?
Erre nincs minden vállalkozásra érvényes, korrekt egyetlen szám.
A megtérülést többek között meghatározza a beruházási költség, a vállalkozás villamosenergia-beszerzésének ára, a napelemes rendszer éves termelése, a helyben felhasznált energia aránya, a finanszírozás, az üzemeltetési költség és adott esetben az energiatároló alkalmazása.
Két azonos teljesítményű napelemes rendszer gazdasági eredménye ezért eltérő lehet.
Ha az egyik vállalkozás a megtermelt energia nagy részét közvetlenül felhasználja, míg a másik rendszeresen jelentős többletet termel a fogyasztáshoz képest, a két beruházás pénzügyi teljesítménye sem lesz azonos.
Ezért a megtérülést nem általános iparági ígéretekből, hanem az adott vállalkozás adataiból érdemes kiszámítani.
Új csarnok épül? Mikor érdemes elkezdeni a napelemes rendszer tervezését?
Lehetőleg már az épület tervezési szakaszában.
Ez nemcsak azért előnyös, mert a tetőszerkezet, a villamos hálózat, a kábelnyomvonalak és az inverterek helye eleve a későbbi energetikai rendszerhez igazítható.
Az uniós épületenergetikai szabályozás is ebbe az irányba halad.
Az Európai Bizottság jelenlegi tájékoztatása szerint az új üzleti célú épületeknél a 2027. január 1-jétől benyújtott építési engedélykérelmek esetében – ahol műszakilag és gazdaságilag megfelelő – megjelenik a napenergia-hasznosítás követelménye. Az új épületeket ráadásul már a 2026. május 29. után benyújtott engedélykérelmek esetében úgy kell tervezni, hogy a későbbi napenergia-hasznosítás ne igényeljen költséges szerkezeti átalakításokat.
Ezért egy új vállalati beruházásnál a napelemet nem érdemes az építkezés végén „rátenni” az elkészült épületre.
Sokkal jobb eredmény születhet, ha már a kezdetektől az energetikai koncepció része.
Milyen adatokat érdemes előkészíteni napelemes ajánlatkérés előtt?
Minél pontosabb adatok állnak rendelkezésre, annál kevésbé kell becslésekből kiindulni. Egy vállalati napelemes rendszer első műszaki vizsgálatához különösen hasznos lehet:
- az éves villamosenergia-fogyasztás és lehetőség szerint a részletes, negyedórás fogyasztási adatok;
- a telephely pontos helye;
- a tető vagy más telepítési terület mérete és típusa;
- rendelkezésre álló építészeti vagy tetőszerkezeti terv;
- a villamos csatlakozás legfontosabb adatai;
- a meglévő energetikai rendszerek;
- a következő években várható fogyasztásnövekedés;
- elektromosautó-töltés, hőszivattyú vagy új gépsor tervezett telepítése;
- valamint az, hogy a vállalkozás energiatárolásban is gondolkodik-e.
Már ezekből az információkból sokkal pontosabban meghatározható, milyen irányban érdemes továbbtervezni.
Napelem vállalkozásoknak: mivel kezdődik egy jó beruházás?
Nem a panel márkájával.
Nem az inverter teljesítményével.
És még csak nem is azzal, hogy hány négyzetméteres a tető.
Egy jó vállalati napelemes beruházás a fogyasztás megértésével kezdődik.
Ha tudjuk, mikor és mennyi energiára van szüksége a vállalkozásnak, utána lehet meghatározni, milyen napelemes kapacitás illeszkedik hozzá, hová érdemes telepíteni, szükséges-e energiatároló, és hogyan érdemes a rendszert a későbbi fejlesztésekre felkészíteni.
A napelem vállalkozásoknak akkor válik igazán értékes beruházássá, amikor nem különálló technológiai elemként, hanem a vállalkozás teljes energetikai rendszerének részeként tervezzük meg.
A Green Plan Energy Kft. vállalati és ipari napelemes rendszereknél a tervezéstől és a szükséges ügyintézéstől a tartószerkezeten át a teljes kivitelezésig komplex rendszerben dolgozik. Nagyobb léptékű referenciái között több tíz MWp teljesítményű naperőművi projektek is megtalálhatók.
Vállalati napelemes beruházást tervez?
Az első lépés ne az legyen, hogy találomra meghatározunk egy rendszer-méretet. Érdemes először a fogyasztást és a telephely adottságait megvizsgálni – ebből derül ki, milyen rendszer jelenthet valóban jó beruházást.
